Ha gyakran van lehetőségünk őzbakra, vagy például az egyre gyakrabban előforduló aranysakálra vadászni célszerűbb csekélyebb visszarúgású, általában könnyebb golyós puskát és vele együtt egy hatékonyabban üzemeltethető kalibert választani. Több esetben tapasztaltam, hogy a bakszezon tovahaladtával valahogy ezek a puskák ottmaradnak a vadászok kezében. Annyira megszeretik őket gazdáik – pont az előbb említett kritériumok és könnyű kezelhetőségük miatt, hogy szó szerint gyakran le is szoknak a nagyobb kaliberű puskájuk használatáról.

A Warren Page által konstruált, 1955-ben a Winchester által kereskedelmi forgalomba hozott és széles körben promótált kaliber páratlan sikerre tett szert. A tervezésnél a cél az volt, hogy a .22-es és a .30-as kalibercsoportok közötti űrt a .308 Winchester töltényből kiindulva (ami csupán 3 évvel korábban jelent meg) egy közepes méretű vadfajok vadászatára alkalmas, lapos röppályájú, pontos és kis visszarúgású kaliberrel egészítsék ki. A konstrukció egészen egyszerű, a 308 Win. hüvelynyakát leszűkítették a .243-as (6 millimétert némileg meghaladó) lövedékhez, mindezt oly módon, hogy a hüvely lőpor befogadó képessége minimálisan csökkent csak. Ehhez egy 1:9” (később 1:10”) huzagemelkedésű puskacsövet társítottak, amely a 6,5 gramm körüli lövedéket kiválóan stabilizálja, a vállban érezhető visszaható erő pedig 50%-al csökkent a .308 Winchesterhez képest. A kaliberhez rövid zármozgású puskákat lehetett készíteni, amelyek könnyűek és kompakt méretűek lettek. Az azóta eltelt idő bizonyította, hogy ez az elképzelés túlszárnyalta a hozzá fűzött reményeket. Európa több országában ugyanakkor a törvényi előírások szerint – torkolati energiájából fakadóan – őznél nagyobb testű vadfajok vadászatára nem engedték és engedik használni. Az idő múlásával legnépszerűbbé vált .243 lövedéktömegek a 6-7 gramm közötti változatok, mert a tapasztalat szerint ezek kevésbe érzékenyek a szélre és energiájukat is jobban tartják.

Korábbi cikkben már elemeztem a különböző távolságokon történő elejtéséhez szükséges torkolati és becsapódási energiákat. Akkor említésre került, hogy több európai országban a torkolati energia helyett a becsapódási energiára van előírva törvényileg egy határérték, ami a vad biztos és kíméletes terítékre hozása szempontjából észszerűbb is. Sok hivatásos vadász szereti és méltatja a kaliber képességeit, kissé háttérbe szorítva az esetleges kockázatokat. Ne felejtsük el, hogy ők napi gyakorlattal és óriási tapasztalattal rendelkeznek, amit egy átlagos sportvadász csak komoly gyakorlással közelíthet meg.

A .243-as Winchester legsokoldalúbb 5,8-6,5 grammos lövedékei jelentős, 900-970 m/s torkolati sebességgel hagyják el a csőtorkolatot. Ez meglehetősen lapos röppályát eredményez és 2.500-2.900 J torkolati energiát jelent.

Tehát a vadászati törvény szerint és elméletben bármely vadfajunk elejtésére alkalmasak. Viszont a .243-as lövedékek meglehetősen alacsony ballisztikai együtthatói (B.C.) miatt a sebességüket gyorsan vesztik, tehát 100 méteren belül biztosan 2.500 Joule, 400 méteren pedig 1.000 Joule alá csökken energiájuk. Ezért bizonyos helyzetekben érdemes etikai szempontból mérlegelni a kaliber alkalmazását.

Általában igaz, hogy ha puskacső hossza közelít a gyár által megadott, általában 24—26”-os (610-660 milliméteres) vizsgálati csőhosszhoz, akkor közelítésként használhatjuk a gyártó által mellékelt ballisztikai táblázatot. Ha ettől eltérő puskánk csőhossza, akkor érdemes sebességmérés végeznünk kontroll gyanánt, mert akár 20-50 m/s-al kisebb sebességgel léphet ki a lövedék, ami jelentősen befolyásolhatja a torkolati energiát és a kalkulált röppályát is.

A .243-as az alacsony B.C. miatt a .243-as 300 méteren jelentősen érzékennyé válik a szélre, ami kockázatot jelent a pontos találatra. A kaliberre jellemző pontosság, vagyis alacsony szórás elérésében jelentős szerepe van a csekély visszarúgásnak, amiben a 243-as kiváló. Sokszor hallhatjuk a felhasználóktól, hogy a vadtestbe becsapódó lövedék sebessége váltja ki a rendkívüli sokkhatást, ami széles sebcsatornát eredményez, a vadat azonnal megbénítja és az képtelen elhagyni a rálövés helyét. Ez a hatás 150-200 méterig valóban jellemző erre a kaliberre, aztán a távolság kitolásával, függetlenül a lövedéktípustól lényegesen csökken. Ugyanakkor a nagy sebesség és a kis lövedéktömeg fedett területen, a lőirányban nem igazán látható kisebb akadályok esetén, rajtuk expandálva okozhat problémát.

A .243-as Winchester használható lövedékek típusai még egy korlátot állítanak ez pedig a szintén alacsony – például a 6,5 milliméteres kaliberekhez képest – keresztmetszeti tényező (S.D.). Ez a lövedékátmérőből és tömegből képzett arány közvetlen összefüggésben van a lövedék által a vadtestben megtehető útra. A leggyakoribb szerkezetű softpoint .243-as mag megfelelő távolságból elegendő behatolóképességgel rendelkezik a létfontosságú szervek roncsolásához, de a legtöbb esetben a nagyobb vadtestből 30 centiméter a testen belül megtett út felett kimenetet már nehezen, vagy nem is produkál. Ezen valamelyest segítenek a teljes keresztmetszetükben rézből készült lövedékek.

A kaliber további előnye, hogy nem számít nagyon különlegesnek, tehát népszerűségének hála a jelenlegi alapanyaghiányos környezetben találunk puskát, széles választékban és különböző árkategóriában lőszert is a vadászboltok polcain.

Összefoglalva tehát a kaliber előnyére írható a rendkívül kis mértékű visszarúgás és az ebből közvetlenül következő pontosság.  A .243 Winchester egy nagyszerű és sokoldalú vadásztöltény, amelyet mind a külföldi, mind a hazai vadásztársadalom sok-sok év használat után is nagyra becsül. Azonban bizonyos helyzetekben nem szabad túlértékelni, feleslegesen kísérletezni vele. Fedett területen és a távolsággal csökkenő becsapódási energia miatt rendkívüli mód tisztában kell lenni a kaliber korlátaival. Gímszarvas és 80-100 kilogramm feletti disznó elejtéséhez inkább a nagyobb torkolati energiájú, jól bevált puskánkat javasolt és etikus használni. Ezek becsapódási energiája jobban közelíti, vagy meghaladja az adott távolságon a 2.500 Joule-t. Ettől függetlenül többek tapasztalata szerint, gyakorlott kézben, ha vadász jól kiismeri saját és a kaliber adta képességeit egy a vitális területen tökéletesen elhelyezett lövés a .243-as Winchesterrel éppúgy eredményre vezet.