Milyen elfogadható árú sportpisztollyal érdemes elkezdeni a lövészetet? Ha ezt a kérdést 25-30 évvel ezelőtt tették volna fel nekem, akkor a válasz nem is lehetett volna más, csakis az, hogy az MCM-el. Abban az időben az egyesületek tárolói és a boltok is rogyásig voltak ezzel a méltán népszer  sportfegyverrel. Aztán részben az átlagostól való elszakadás, részben a beszerzési lehetőségek szélesedése (röviden, az igények változása) és az elapadó alkatrészutánpótlás miatt ez a típus lassan elkezdett kiszorulni a lőterekről. Valójában ennek a szekrénytáras, szabad tömegzáras pisztolynak gyakorlott kézben elérhető képességei, pontossága – az akár 180 köregység, vagy azt meghaladó eredmények elérése – nem változtak, de sok minden más igen. A kérdés tehát az, hogy milyen az MCM-hez, mint 22 Long Rifle kaliberű, belépő kategóriájú, hasonló „tudású” pisztoly érhető el a piacon és mit tudnak ezek összehasonlítva nagybecsű elődjükkel szemben?

Kezdjük mindjárt a Browning Buckmark-al, amely egy jól kipróbált, az USA-ban a 80-as évek második fele óta nagy népszerűségnek örvendő, megbízható típus. Kézbe véve első rénézésre is magas, „Browning-os” minőséget tükröz a pisztoly. Hibátlan, szálcsiszolt acél és anodizált alumínium felületekkel találkozhatunk, amelyet esztétikailag fokoz az aranyozott elsütőbillentyű is. Ez a modellcsalád jelenleg a tengerentúlon készül. Egyes modellek Kanadában, míg mások az USA-ban. Az összes Buckmark pisztoly alsó része, azaz markolata 7075-ös repülőgépipari alumíniumötvözetből készül. Ezen belül foglal helyet a kakas típusú (egyszeres működésű, azaz SAO) elsütőszerkezet. A cső és a szán pedig ez esetben ötvözött, vagy – típustól függően – rozsdamentes acél. Össztömegét tekintve nagyon hasonló az MCM-hez, modellváltozattól függően 920-970 gramm körül van.

Minden URX modell precízen állítható hagyományos, vagy fénygyűjtő szállal ellátott nyílt irányzékokkal szerelt. A hátsó irányzék oldalirányban és magasságban kis lépésekben és nagyon pontosan állítható. A Contour, UFX és UDX modellek a nyílt irányzék mellett weaver sínnel érkeznek, melyek könnyen szerelhetőek optikával.

A Standard URX a család legnépszerűbb tagja, melynek csőhossza 5,5”, azaz 140mm körüli, természetesen ez típusonként eltérhet. A cső tulajdonképpen vastagságát tekintve, akár nevezhető „bull” csőnek is. Ez alól csak a könnyített verziók jelentenek kivételt, ahol alumínium köpenyt kapott a vékonyabb acélcső. A cső koronáját minden változatnál egy mély beszúrás védi az esetleges sérülésektől.

A Buckmark URX-et gyárilag egy tárral kapjuk, amelynek kapacitása 10 db lőszer, tehát megvásárlása esetén érdemes egyből póttárat is rendelni hozzá, amely ára viszonylag borsos.

A gumírozott ergonomikus, szimmetrikus markolat nagyon kényelmessé és a közepes és a nagyobb kezű embereknek is használhatóvá teszi, függetlenül attól, hogy egy-, vagy két-, jobb-, vagy bal kézzel szeretnének lőni. Markolatszöge nagyon hasonló az MCM-éhez. Az alap markolat mellett elérhető hasonló kialakítású fa markolattal is.

A markolat és sátorvas találkozásánál elhelyezett tárkioldó jobbkezeseknek kényelmesen elérhető és hüvelykujjal könnyedén működtethető. A fegyver szánakasztója és a biztosítója szintén a bal oldalon foglal helyet, mindkettő meglehetősen nagy méretű és könnyen hozzáférhető átlagos ujjhosszúságú embereknek átfogás nélkül is.

A fegyver elsütése gyárilag 2200-2400 gramm körül van, ami nem nevezhető kevésnek, de összehasonlítva, egy gyári MCM-nek is körülbelül 2000 gramm körül van. Ahhoz, hogy a jobb, MCM-re jellemző sütést elérjük, biztos vagyok benne, hogy „foglalkozni” kell vele egy kicsit. Az elsütőbillentyű kis úton jár előhúzás szinte egyáltalán nem tapasztalható elsütéskor.

A pisztoly fő alkatrészekre bontásához szükség van a hozzá mellékelt imbuszkulcsra, mert a teljes irányzéktartó, vagy más típusokon a weaver sínt le kell vennünk már a részleges szétszereléshez is.

Ha az ugyanebben a kategóriában található Ruger Mark IV-et nézzük, akkor elmondhatjuk hogy elődje majdnem akkor született, mint az MCM-é. Az 1950-es években kezdődött meg a gyártása és kifejezetten robosztus és megbízható fegyvernek tervezték. Formájában némileg hasonlít a Luger P08-ra, így a markolatszöge is eltér az MCM-től és a Buckmark-étól is.

A Mark IV esetében a korábbi modelleknél sok kritikát kapott részleges szétszereléshez elengedhetetlen műveletsort leegyszerűsítették a markolat felső részén található gombbal.
Megnyomásával a cső, tok és zártest együttes lebillen az alsórészről. Ez annyira jól sikerült, hogy a három fegyver közül a legkevesebb mozdulattal a Mark IV-et lehet darabokra szedni.

A pisztoly markolata – hasonlóan a Buckmark-hoz – egy alumínium tömbből kerül kiforgácsolásra. A tok és a zár teljes egészében acélból készül. Minden Mark IV alkatrészben tetten érhető, hogy hosszú távra tervezték.

A markolatpanelek felett, a markolat felső és hátsó részén kétoldali biztosítóval, ezen felül pedig tárbiztosítóval is rendelkezik. Szánakasztó és tárkioldó itt is csak a bal oldalon található. A pisztolyt a legtöbb esetben két 10-es kapacitású tárral kapjuk.

A Mark IV-nek a legtöbb variánsán szintén állítható, acélból készült hátsó irányzéka van, mint a Buckmark-nak. Kivétel ez alól az alapmodell, aminek fix, nem állítható a hátsó nézőkéje, illetve a Hunter verzió, amely fiber szálas első és hátsó irányzékkal szerelt. A nyílt irányzékokat tekintve talán a Ruger-hez gyártják a legtöbb féle utólag átszerelhető verziót.
Minden modell tokján találhatók a gyári Picatinny sín utólagos felhelyezéséhez szükséges menetes furatok.

A Ruger a Mark IV típuson belül számos csőhosszban és kialakításban különböző modellt kínál hasonlóan a Browning-hoz. A legáltalánosabb csőhossz az 5,5”, azaz pont annyi, mint a Buckmark esetében. A négy fő, külsőleg is jól elkülöníthető termékcsoportja a legelső kiadású, klasszikus modellt mintázó Standard mellet a rozsdamentes, ötvözött acélból készült (Target, Hunter, Competition) változatokból és a 22/45-ös sorozatból áll össze, amelynek markolatkeretének méretei, kezelőszerveinek elhelyezése és markolatszöge a Colt 1911-es pisztolyéhoz hasonlóak.

Amennyiben az alap, gyári elsütéssel nem vagyunk megelégedve mindkét jelenleg gyártásban lévő típushoz beszerezhetőek különböző szintű utólagosanfegyvermester által beszerelhető, a sütési karakterisztikát javító alkatrészek. Ugyanez igaz, ha a dinamikus versenyszámokhoz optimalizált kezelőszerveket, például nagyobb méretű tárkioldót, vagy szánakasztót szeretnénk fegyverünkbe. Ebben egyébként a Ruger talán egy hajszálnyival jobb, mint a Buckmark, mert több gyártó is kínál hozzá megoldást.

Összefoglalva, ha egy vegyesfelhasználású kezdő, vagy hobbifegyvert szeretnénk, ami ár-érték arányban az új fegyverek között minőségével is kitűnik és szolgáltatási szintje, fejleszthetősége meghaladja az MCM-ét, akkor jó választás lehet a Browning Buckmark valamely változata, vagy a Ruger Mark IV modellcsalád.