Több összehasonlító tesztet végezve gyors egymásutáni lövések leadásával céltávcsővel és nyílt irányzékkal szerelt puskán gyorsan igazolható, hogy még 2-3x-os nagyításon is könnyedén lehet velük jobb (kevesebb idő alatt több értékelhető találatot jelentő) eredményt lőni. A nyílt irányzéknál említett célzási hátrányt az optikai eszközök kiválóan kiküszöbölik, hiszen a szem erőltetése nélkül „csak” két pontot kell összehangolni, a célt és az irányzó jelet.

Mi is az a red-dot, vagy pirospont irányzék? Tulajdonképpen egy optikai lemezre, speciális bevonattal ellátott üvegre kivetített dióda fénye, amely általában alakra pont, de lehet vonal, kereszt, vagy más irányzójel típus is. Mivel optikai nagyítás nincs, az emberi szem számára azonos távolságra tűnik fel, mint a megcélozni kívánt cél. Gyakorlatilag a jóminőségű pirospont irányzékok paralax mentesek, azaz bárhogyan nézünk át rajtuk, ahol az irányzójelet látjuk – jól belőtt puska esetén – oda fogunk lőni. Mivel egy szemmel körülbelül 15 %-al látunk kevesebbet, mint kettővel ezért annál nagyobb kép befogadására, amelyet a két szemünkkel egyszerre látunk semmilyen optikai eszközzel sem lennénk képesek, tehát a látómező értéket tulajdonképp ténylegesen maximálisnak vehetjük. A látott kép fényessége, kontrasztja nem változik, folyamatosan figyelemmel kísérhetjük vele a környezetet és nem veszítjük el térlátásunkat sem.

Kialakítás szempontjából kétfajta pirospont irányzékfajtáról beszélhetünk. Az egyik, amit ténylegesen red dot-nak nevezünk. Ebben az esetben egy zárt tubusban helyezik el az optikai elemeket. A másik kialakítás, a reflex irányzék, ezt nyitott készülékházzal gyártják, ami célzás szempontjából még keskenyebb optikai lemezt rögzítő keretet jelent, ezzel minimalizálva annak zavaró hatását és az eszköz méretét. Ez a kialakítás természetesen magában hordozza, hogy a reflex irányzékok külső behatásra érzékenyebbek, mint a zárt tubusos változatok. Mindkét kialakítás lényegesen kisebb és könnyebb, mint bármely távcső, súlyuk mindössze néhány száz gramm.

A pirospont irányzékoknak is van korlátja, méghozzá pont mérete, amely a legjobb esetben is 2 MOA-körüli. Ez 50 m-en 3 cm, míg 100 m-en 6 cm-es takarást jelent. Tehát 50 m feletti távolságon a pont mérete miatt nőhet a találat bizonytalanság. Természetesen, ha kis távolságon, például 25 m-en belül használjuk, akkor a gyorsabb lövés leadását elősegíti a nagyobb pontméret, de 100 m-re már nagy kihívás pontos lövést tenni. Ebben valamelyest segítenek a pirospont és a lövő szeme közé helyezhető nagyító optikák, de ezek használatával a pont mérete háromszorosára nő.

Meg kell említeni, hogy léteznek holografikus irányzékok is, melyek sokkal komplexebb optikai rendszerrel rendelkeznek. Az irányzó jelet nem egy üvegre vetítik, hanem közvetlenül a szembe. Ezek ritkábbak, jóval drágábbak és némileg nagyobb méretűek a pirospontoknál. Az egyik előnyük, hogy az irányzék sérülése, például a frontlencse repedése, betörése esetén is látható marad az irányzójel. A másik pedig, hogy minimalizálható bennük a pont átmérője 1 MOA-ra, ami ráadásul nem is kényszeríti a szemet folyamatos fokuszálásra. Így, ha egy 3x-os nagyító köztes optikával használjuk őket egyáltalán nem nő a pont mérete a nagyítással.

A megvilágítás bekapcsolásának és erősségének szabályozása szempontjából két rendszer létezik a manuális (mi határozzuk meg a világítópont fényerejét) és a teljesen automatikus (a környezeti fényviszonyok alapján a készülék beállítja a fényerőt).  Célszerűbb a manuális állítású rendszert választani, mert az automatikus sötétben, vagy mesterséges fénynél egyszerűen túl halvány jelet vetít ki, vagy ki is kapcsol.

A pirospontok felhelyezése egyszerű, mivel a legtöbbjüket eleve a picatinny sínhez történő rögzítéshez szükséges közdarabbal kapjuk. Néhány esetben olyan magasított szerelékkel látják el őket, hogy a fegyver, például egy AR-15 szabványos irányzékai használhatóak maradnak. Tömegük mindössze néhányszáz grammot tesz ki. Tengelyirányú elhelyezésük, pozícionálásuk sokkal flexibilisebb a távcsövekhez képest, mert a betekintési távolságnak itt nincs jelentősége.

A dinamikus versenyszámokhoz is megfelelő távcsövek nagyítása általában az 1x-es értékről indul és 6-8x maximális értékkel rendelkeznek, azaz a cél méretét növelik. Felbontásuk, vagy képélességük a nagyításuknál fogva nagyobb, precízebb lövések leadására is alkalmasak, 50 m feletti távolságra is könnyedén lehet segítségükkel lövést tenni. Geometriai méretük nagyítás függvényében jelentős, tömegük 500 gramm körüli. Gyártónként különböző irányzójellel szerelik őket és ebben a tekintetben a variációk száma közelít a végtelenhez. Ez szintén feladat kérdése, hogy a legegyszerűbbet, vagy a rengeteg lehetőséget rejtő szálkeresztet választjuk. Egyes verziók osztása kifejezetten egy adott kaliber (például .223 Rem, vagy .300 BLK) ballisztikájához optimalizáltan készül.

SzerLegkisebb nagyítás mellett két szemmel is használhatóak, de az optikai kialakítás egyfajta csőlátást eredményez, ez zavaró lehet és gyakran mégis ugyanúgy egy szemmel használják őket, ezzel viszont látómezőt csökkentik. Fontos tulajdonság, hogy fix betekintési távolsággal rendelkeznek, ami azt igényli, hogy minden esetben ugyanabban a pozícióban nézzünk bele a távcsőbe, tehát a hozzájuk tartozó szerelék magasságát és pozícióját is jól kell megválasztani. Mivel több lencséből állnak össze (általában) 100 m-en parallaxis mentesek. Létezik egy átmenet a pirospont és a távcsövek között a fix, általában 3x-os nagyítású red-dot irányzék, amely méretét tekintve kisebb, mint egy normál távcső, de ugyanúgy meghatározott betekintési távolsága van.

Tapasztalatom szerint a lövészek egy része az évek alatt megszokott egyszemes puskatávcső, vagy irányzék használat és célzás miatt nehezen, több gyakorlással szokja meg a pirospont irányzékot. Főleg az „átszokás” elején próbálja ugyanúgy használni, mintha távcsőbe nézne. A távcsövek és a különböző red-dot-ok között a nyugodt körülmények között leadott viszonylag közeli lövések pontosságát tekintve nem találunk lényeges különbséget. Nagyobb 50-80 méter feletti lövések esetén már más lehet a helyzet. Épp ezért javasolt a vásárlás előtt tájékozódni a versenyszámban elmélyült sportlövők, edzők tapasztalatairól. Nem biztos így sem, hogy az adott típus megfelel a sportoló szeméhez, vagy más adottságához, ezért érdemes – lehetőleg lőtéri körülmények között – nem csak statikusan lőállásból, hanem dinamikus célokat lőve is kipróbálni és összehasonlítani a különböző rendszereket és a döntést az eredményesség érdekében meghozni.

(Hivatkozás: Szerző: Kecskés Róbert, Megjelent: Sportlövő Magazin, II. évf. II. szám., 2023. II. negyedév.)